A konyha butító légköre

„Elvtársak, ahhoz, hogy jobban éljünk, még egy kicsivel jobban kell dolgoznunk” – mondogatta Kádár János valamikor a 70-es években. A X. pártkongresszuson pedig arról beszélt, hogy „A szocializmus a munka társadalma”. Hogy mennyire komoly üzenete volt ez a 70-es éveknek, jól mutatja, hogy a kongresszus írott anyagát 545 ezer példányban jelentették meg.

A kádári felfogás persze áldozatokkal is járt. Jó példa erre a nők helyzetének alakulása, akiknek a lenini eszmék alapján – főleg a munka világában – igyekeztek egyenjogúságot biztosítani. Egy 1972-es kiadvány Lenin szavait idézi: „...nem lehet biztosítani a valódi szabadságot, a szocializmusról nem is szólva, sőt még a demokráciát sem lehet felépíteni, ha nem ragadjuk ki a nőket a háztartás és a konyha butító légköréből”. A szavak mellől persze a tettek sem maradhattak el. 1960 és 70 között mintegy kétmillió nőt vettek munkaviszonyba. Ezzel csak az volt a probléma, hogy a termelésben eltöltött időt követően a konyha butító légkörét továbbra is magukba kellett szívniuk. Egy korabeli vizsgálat szerint egy átlagos munkásnő napi 4,2 órát töltött házimunkával. Persze a szocializmus próbálta orvosolni a bajokat; ekkor hozták létre az üzemi étkezdéket és a mosodákat, hogy a dolgozó nők válláról levegyék a terhet. A bevásárlás és takarítás – a gyereknevelésről nem is beszélve – még így is a nőkre maradt, de 1971-ben Erdei Lászlóné a Nőtanács elnökeként biztató jövőképet festett fel: „...a háztartási munka könnyebbé vált, mivel bevezették a szabad szombatot, [...] korszerűen felszereltek a lakások, terjednek a háztartási gépek, és jó tisztítószerek kaphatók”. Vagyis a jobban dolgozó elvtársak rákölthették a pluszbevételeket egy olyan modern életre, ahol a családanyát alig látta a férje, gyermeke, mert ha nem a gyárban, akkor a lakásban dolgozott, vagy éppen valamelyik bolt előtt ácsorgott kenyérre várva.

A 70-es évek óta a háztartásvezetés egyértelműen könnyebbé vált; mikrohullámú sütők, takarítógépek, automata mosógépek segítik a munkát. Ennek ellenére a KSH egy 2002-es felmérése szerint egy átlagos magyar nő továbbra is napi négy órát tölt házimunkával. Hát nem érdekes és tanulságos?

A bibliai Márta is jól ismerte a konyhai légkört, hiszen még akkor is azt szívta, amikor egy másik helyiségben mennyei légkör uralkodott. Ekkor mondta neki Jézus: „Márta, Márta, szorgalmas vagy és sokra igyekezel, de egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle” (Lk 10,41-42).

Mit jelent jobban élni? Modernebb konyhát és jobb autót? Jézus szerint inkább több vele, előtte töltött időt, mert a valódi szabadságot ma és holnap is csak ő, az Isten Fia tudja megadni – a dolgozó nőknek is!