Az örökös után áhítozó, de egyre korosabb és emiatt egyre
elkeseredettebb Ábrámnak egy este e zt
mondta a Mindenható: „Tekints fel az égre
és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod” (1Móz 15,5a). Ha
Ábrám szót fogad és belekezd a csillagszámlálásba, nagyjából háromezerig
juthatott volna; egy csillagfényes este
a horizontunk felett állítólag ennyi csillag észlelhető szabad
szemmel. Évezredekkel később Galileo Galilei (1564-1642) a távcsövének
segítségével tízszer ennyi, vagyis nagyjából 30 ezer csillagot láthatott, de a
19. század közepén Friedrich W. Argelander csillagász már 324.198 csillagból
álló csillag-jegyzéket állított össze. 2010-ben a világsajtó a következőt írta:
„A Nature tudományos szaklapban megjelent friss tanulmány szerint a jelenlegi
számítások 3 billiószor 100 milliárdra teszik az univerzumban található
csillagok számát” (forrás: inforadio.hu).
Modern felszereléseink ellenére nem állíthatjuk, hogy meg tudtuk számolni a
csillagokat, vagyis Jeremiás prófétának még mindig igaza van:
megszámlálhatatlan az ég serege (Jer
33,22).
Pál apostol a csillagokat állítja példakép gyanánt a
filippibeli hívők elé. Noha rengeteg csillag van, az apostol nem azok számára,
hanem fényerejükre mutat. Ezek az apró, de fényes pontok vezették egykor a
hajósokat is. Nem véletlenül estek kétségbe Pál utastársai, amikor útban Róma
felé „több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak” (ApCsel 27,20a). Ugyanilyen kétségbeejtő, ha mi sem látszunk, ha
takarásban maradunk, vagy ha a véka alá bújunk. Azért éltet minket a mi Urunk,
hogy világítsunk, és utat mutassunk az útkeresőknek. Tegyük ezt, és ragyogjunk
rendületlenül, mint „csillagok e világban”!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.