József és a multik

Gyakran botlom kedvetlen, néha mogorva és udvariatlan alkalmazottakba az egyik helyi áruházban. Ott állok a pult egyik oldalán és várok. Várom az eladót, aki tőlem nem messze, a kiszolgálópult túloldalán csoszog, sóhajtozik, az asztalát törölgeti. Unalmamban a felvágottakat nézegetem, jóllehet már akkor eldöntöttem mit fogok kérni, mielőtt odaértem volna. Szerencsére nem sietős a dolgom. Aztán végre-valahára felém fordul és lebonyolítjuk az üzletet. Én tovább megyek, ő meg tovább sóhajtozik. 

Na most lehetne szidni a multikat, akik "kiszívják az ember vérét", akik "éhbérért dolgoztatnak", akik nincsenek tekintettel dolgozóik magánéletére, nyavalyáira, így hát nem is csoda, ha az "éhbéres" csak csoszogva, néha mogorván és udvariatlanul szolgálja ki a vásárlót. Ez a dolgozó néma lázadása a modern kori rabszolgaság ellen.

A minap ezt az egész problémakört más megvilágításba helyezte számomra József esete, aki apja házában még tarka köntöst viselt, de testvérei ármánykodása miatt egyiptomi rabszolga lett.
Amikor középiskolások voltunk, minden ősszel elvittek minket szüretelni. Néhány osztálytársam, aki haragudott az osztályfőnökre, illetve mert nagyfiús dolognak tartotta, beleköpködött a már leszüretelt szőlőbe. Gusztustalan, de hatásos kifejezése volt ez a behódolni nem akarásnak.
József is tehetett volna valami hasonlót. Hány ember lett volna, aki a szabaduláson, vagy rabtartói meggyilkolásán törte volna a fejét? József ellenben szívét-lelkét beleadta a munkába olyannyira, hogy Potifárnak csak arra volt gondja, hogy megegye ételét.

József dolgozott, de nem magáért, hasznot termelt, de nem magának. Fiatalsága éveit töltötte e számára idegen ember házánál, ahol nem lebeghetett előtte a boldog jövendő képe. És mégis... József becsületesen dolgozott - nem annyira Potifárért, mint Istenért. Tudta, hogy Neki tartozik számadással.

Minden munkánkat ezzel az istenfélelemmel kell végeznünk. Igenis legyek becsületes, jó munkaerő, igyekvő, szorgalmas - az Úrért, aki ha akarja, feljebb emel, hiszen ő még ma is úgy gondolkodik, hogy "aki hű a kevésen, a sokon is hű az". Így tegye az Úr eredményessé és áldottá minden munkánkat!