Aztán '89-ben végre kikiálthattuk mi is: béke van. Elküldtük a "továrisokat" (elvtársakat) és hihettük, hogy végre eljött a mi időnk. Hosszú idő után '90. január elsején mondhattuk először őszintén, reménykedve, hogy: békés, sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk. És megtörtént. Eljött a béke és jöttek a sikerek. Lecseréltük a skodákat, a trabantokat meg végképp száműztük. Ma már nekünk is nyugati autóink vannak és a skoda sem a régi. Hűtőgépért meg tévéért sem kell külföldre menni - igazi siker ez nem?
Ma mi is írhatnánk a bibliai szakaszhoz hasonlót: és béke lett az országban (egyelőre) huszonkét évre. Igen, már 22 éve senki nem piszkál bennünket. Na jó, az EU-val, meg Brüsszellel van némi gondunk, de azért ez mégiscsak más jellegű, mint a rendszerváltás előtti bajaink. Béke van. Alkothatunk, termelhetünk, építhetünk - hiszen béke van. Gedeon kortársai is ezt tették. Építettek. Persze nem templomot - azt nem akartak. Eszükbe sem jutott. Inkább oltárokat - a Baalnak. Mindenki megfaragtatta a maga Baal oszlopát és azt a sok kelléket, ami kellett, illett a Baal tisztelethez. Honnan veszem ezt? Onnan, hogy a szabadítóvá előlépő Gedeon családjában is volt ilyen. Az apuka lelkes Baal hívő volt. Neki nem voltak hitelei, nem került adóscsapdába, a pénzére senki nem tette rá a kezét, hiszen béke volt az országban immár 40 esztendeje. Negyven esztendő alatt sok pénzt félre lehet tenni. Nagyon sok pénzt. Mondjuk annyit, amennyiből bőven futja egy Baal kert megépítésére és egyéb kedvtelésekre.
Mi még nem tudjuk hova juthatunk negyven év nyugalom után. Még nem. Mi csak azt tudjuk, hogy mi történhet huszonkét békés év alatt. Baal kertjeink ugyan nincsenek, de van más. Ezernyi dolog, aminek áldozhatunk, ami fontosabb lehet, mint az az Isten, aki minket nem Egyiptomból, de bűneinkből kimentett.
A zsidók negyven éves békéjét leíró mondat után szomorú folytatást olvasunk: "És Izrael fiai azt tették amit gonosznak lát az Úr, ezért adta őket a midián kezébe hét esztendőre". Megjöttek a "továrisok". Vitték amit lehetett. Csak hét évig élvezték a zsidók "vendégszeretetét", de ez is elég volt ahhoz, hogy Izrael fiai az Úrhoz kiáltsanak. A béke idején eltértek, a nyomorgatás idején megtértek. Elgondolkodtató.
Mi is, én is békés új évet kívánok. Legyen csend és nyugalom országunkban és családjainkban, őrizzen meg az Úristen mindenféle bajtól bennünket de attól is, hogy a béke napjait rosszra, mondjuk Baal oszlopok faragására használjuk. Legyen a béke egyúttal lehetőség is a jóra, az Istennel való kapcsolat elmélyítésére. Békét kívánok, de azt, ami a mennyből származik, melynek kulcsa, záloga maga az Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.