Egyik este,
akár a többi napon, a kicsi árva lányka az utca sarkon állt és pénzt koldult,
vagy bármi más egyebet, amivel az emberek megszánják. A kislány ócska ruhát
viselt, piszkos volt és kócos a haja.
Egy gazdag ember sétált el a kislány mellett, anélkül, hogy
pillantásra méltatta volna. De amikor hazaért drága otthonába, boldog és
jómódban élő családjához, a gazdagon terített asztalhoz, vissza-visszatértek
gondolatai a kislányhoz. Nagyon megharagudott Istenre, amiért engedi, hogy
ilyen körülmények között éljenek emberek. Szemrehányást is tett Istennek:
"Hogy engeded meg, hogy ez történjen? Miért nem teszel valamit, hogy segíts ezen a kislányon?"
"Hogy engeded meg, hogy ez történjen? Miért nem teszel valamit, hogy segíts ezen a kislányon?"
Aztán lénye legmélyéről meghallotta Isten válaszát: "Már
tettem! Megteremtettelek Téged!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.