A fal

1961-ben havonta 30 ezer fővel csökkent a Német Demokratikus Köztársaság lakossága. Átlagosan ennyien szöktek nyugatra. Hogy megakadályozzák a további népességcsökkenést, először szögesdróttal, majd fallal zárták el keletet nyugattól. 1989-ig 268-an kíséreltek meg szökést, közülük 125-en vesztették életüket. Európa történelmének szörnyű momentumai kötődnek ehhez a falhoz. 

Kína, Vietnám, Ciprus, Izrael - csak néhány azon országok közül, ahol védelmi-politikai okokból szintén falakat húztak. Ezek jelentősége azonban egyre inkább eltörpül egy olyan fal mellett, mely napról napra épül, bővül és indulatokat gerjeszt: az üzenőfal.

Néhány éve elkeseredett hadjárat folyt a gaffitik ellen. Ezek azok a firkálmányok, melyek aluljárók, épületek, műemlékek oldalán éktelenkedtek. Az így okozott kár jelentős volt. Az üzenőfal más. Ezt azért találták ki, hogy ha valami eszünkbe jut, írjunk rá. Ez meg is történik. Így csöppenek néha szerelmi ömlengésbe (- Szeretlek. - Én is szeretlek. - De én sokkal jobban szeretlek. - Én meg annál is jobban szeretlek...), vagy éppen késhegyre menő vitákba. Az üzenőfal ugyanis mindent kibír. Ez lett az a hely, ahol világgá kürtölhetem érzelmeim, legyenek azok pozitívak, építő jellegűek, vagy éppen kártékonyak.

A minap 136 hozzászólásban áztattak valakit anélkül, hogy ő tudott volna róla. Merthogy ez itt az egyik szenzáció: az illető tudta nélkül, nem egyszer álnevek mögé bújva lehet minősíteni. Most már számítógép sem kell hozzá, csak egy okostelefon. Így az utcasarkon, vonaton, buszon, vagy bárhol másutt is közhírré tehetem azt is, ami elvileg senkire sem tartozna.
A közelmúltban tanúi voltunk annak, hogy ezen a falon forradalmakat lehet kirobbantani - gondoljunk az észak-afrikai eseményekre, Líbiára, Tunéziára, vagy Egyiptomra.
Ennek a falnak hatalma lett. Forradalmakat robbant ki, embereket, kapcsolatokat tesz tönkre, pedig eredetileg azért készült, hogy itt elevenítsük fel a régi barátságokat. Attól tartok, hogy a fal adta hatalom egyre többek előtt kívánatos lesz. Annak idején Ádám és Éva is megmámorosodott a gondolattól, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten. Most ugyanez történik. Ha van elég bátorságom, hatalmat szerezhetek, embereket felemelhetek és porba dönthetek.

Iskolamissziós munkatársaim mesélték, hogy az egyik osztályban a tanulók kiszemeltek maguknak egy lányt, akiről elkezdtek írni a falra. Persze nem a lány valódi nevét használták, hanem egy általuk kitalált álnevet. A titok azonban kiderült, a lány megtudta, hogy a bejegyzések róla szólnak és összeomlott. Bizonyára nem egyedüli ez az eset.

Milyen jó, hogy Isten nem él vissza a velünk kapcsolatos információkkal, pedig ő valóban mindent tud rólunk. Mi lenne velünk, ha Ő is fellépne a facebookra és mindenkiről kiírná - szeretet és együttérzés nélkül - a véleményét? Mert véleménye bizonyára van. Mégis azt gondolom, hogy ha valóban fellépne a facebookra és valamit írna a falra, az csak egyetlen dolog lehetne: még mindig szeretlek!