Egy tinédzser tele van optimizmussal, tervekkel, álmokkal, legalábbis így kellene, hogy legyen. Ehhez képest egy felmérés szerint az amerikai tinik 68%-a nem hiszi, hogy ennek a világnak van jövője, 32% pedig meg van győződve arról, hogy nukleáris pusztítás áldozata lesz.
Nadine Broznan a New York Timesban közzétett 1993-as kutatásában a következőkre világított rá. Húsz évvel korábban, vagyis a hetvenes évek közepén az akkori tinik a következő öt dologtól féltek a legjobban: hangos zaj, sötét szobák, magas hegyek, veszélyes állatok, idegenek. Ehhez képest az 1993-as felmérésben a következő öt dolgot határozták meg a tinik félelmeik okaként: válás miatt valamelyik szülő elvesztése, betörés, utcai rablás, nemi erőszak, rákos megbetegedés. Azóta eltelt ismét közel húsz év, és a helyzet nem javult. Egy magyar újságíró a következőképpen fogalmazott 2008-ban: "A magyar fiatalok félnek attól, hogy nem tudnak teljesíteni az iskolában, félnek attól, hogy nem lesz munkájuk. Már maguk sem tudják mitől, de félnek." Valószínű, hogy e legutóbbi mondat nem csak a tinikre igaz, ugyanis kortól függetlenül bárhonnan ránk törhet a veszedelem: szennyezett ivóvíz vagy étel, káros napsugárzás, egyre fiatalabb korban történő megbetegedés, munkanélküliség, fizetésképtelenség...
Mindezek ellenére legyünk optimisták, ugyanis a Példabeszédek könyve ezekkel a szavakkal bátorítja az Istenben bízókat: "Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstől, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök. Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától." (Péld 3,25-26)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.