Pénz nélküli boldogság

Ha minden a tervek szerint alakul, csütörtökön riportot készítek Lazarus Chakwerával, az AoG pünkösdi világszervezet titkárával, aki nem mellesleg a malawi pünkösdiek elnöke is. Tegnap anyagot gyűjtöttem az interjúhoz és azóta sem tértem magamhoz. Hogy miért? Íme néhány adat: Malawiban az emberek nagy része nyomorban él. A lakosság kétharmada napi egy dollárnál kevesebbet költhet, miközben a korrupció - ahogy számos afrikai országban - mindent átitat. 1991-ben megdőlt egy diktatórikus rendszer, de a helyzet azóta sem javult. Néhány hónapja például Nagy-Britannia és Németország megszüntette a különböző segélyek folyósítását válaszul arra, hogy az államelnök egyre diktatórikusabb kézzel vezeti országát, ráadásul egyre sűrűbben fenyegeti meg a nyugatot. Július 20-án kormányellenes tüntetések kezdődtek, melyeknek legkevesebb 19 áldozata volt.
A kórházi ellátás kritikán aluli, rengeteg az AIDS beteg, a lakosság létszáma viszont meredeken emelkedik. Pontos adatokat nem találtam, csak becsléseket. Ezek szerint az ezredfordulón körülbelül 10 millióan voltak az egyébként Magyarországhoz hasonló területű országban, míg napjainkban több mint 12 millióan. De nézzük a lelki életet.
Malawiban a pünkösdi mozgalom valamikor a '40-es években alakult. 1989-ben kb. 64 ezer tagjuk volt, de 2005-ben már 640 ezernél is több. Azóta tovább növekedtek, de pontos adataim nincsenek. Ezen idő alatt a gyülekezetek létszáma ezerről háromezer fölé emelkedett. Chakwera idén áprilisban aláírt egy nyilatkozatot, mely arról szól, hogy az elkövetkezendő 10 évben két millió új taggal fog növekedni a malawi pünkösdiek száma.
Megdöbbentő iram. Nyilvánvaló, hogy ebben az elszegényedett, túlnépesedő, korrupt, varázslókkal teli országban a hívők valami olyat tudnak nyújtani az embereknek, ami felülemeli őket hétköznapi nyomorukon. Napi egy dollárjuk sincs, de örömükben felemelt kezekkel dicsőítik Istent. Megtapasztalták, hogy amit Istentől kaphatnak, az akkor is hálával, örömmel és megelégedéssel töltheti el őket, ha üres a hasuk. 
Ezzel szemben mit látunk Európában? Mindenünk megvan: ház, autó, barna kenyér, biopaprika, GMO-mentes kukorica, csak éppen megelégedés nincs. Afrikában az AIDS, nálunk a féltékenység, az elégedetlenség és az időhiány teszi tönkre a családokat. Egészségesebbek és gazdagabbak vagyunk mint az említett afrikaiak, de nem vagyok biztos abban, hogy boldogabbak is. A boldogság ugyanis nem pénz kérdése. Gondoljuk végig saját boldogságunk mibenlétét és emlékezzünk vissza arra, amit Jézus mondott minderről:
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.
Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”
Ezt a boldogságot Jézus ma is, nekünk is felajánlja. Éljünk vele!