A Biblia lapjain sok olyan emberről olvasunk, akik újra meg újra feltették a kérdést: Kicsoda ez a Jézus? Voltak, akik prófétának, mások csalónak tartották. A János evangéliumának 7. részében is előkerül ez a vívódás, amikor Jézus megjelenik és megszólal a sátoros ünnepen. Némelyek áhítattal, sőt, csodálattal hallgatták mondván, hogy "soha ember úgy nem szólt, mint ez az ember". A vezetők viszont képtelenek voltak meglátni benne a megígért Messiást. Nikodémus ugyan megpróbálta a Mester pártját fogni, de nem járt sikerrel. A többiek agresszivitása őt is némaságra késztette. A rész ezzel a mondattal zárul: "És mindnyájan haza mentek". Kérdéseikkel, indulataikkal, panaszukkal haza mentek.
A következő rész már egy másik problémával foglalkozik. Egy asszonyról ír, aki nem haza ment, hanem valaki máshoz. Egy asszonnyal találkozunk, akit házasságtörésen kaptak. Talán boldogtalan, örömtelen élete késztette arra, hogy ezt az éjszakát ne otthon töltse. Nem tudom, hogy tettét és annak következményeit mennyire gondolta végig. Vajon átlátta, hogy emberek életét, családokat tesz tönkre a boldogság utáni hajszájában? Vajon gondolt azokra a gyermekekre, akik saját, vagy az elcsavart fejű férfi házában éltek?
A válóperes tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja a gyermekek elhelyezésének megvitatása. Úgy az apukák, mint az anyukák igyekeznek bizonyítani, hogy ők sokkal alkalmasabbak szülőnek, mint a másik. Milyen kár, hogy ez a felelősségteljes, odaadó gondolkodásmód nem jelenik meg akkor, amikor az egyik fél nem haza megy, hanem máshoz. Milyen kár, hogy akkor nem számít sem a házastárs, sem a gyerekek, csak az én érzéseim, boldogságom, örömöm. Milyen kár, hogy sokan egy rövid mással, más otthonában töltött idő miatt lemondanak legmagasabb kitüntetéseikről, tudniillik, hogy ők férjek, feleségek, apukák vagy anyukák.
Ez az asszony sem gondolta át e fontos kérdéseket, ezért vállalta a másutt töltött éjszaka kockázatát. És rajtakapták. Erre gondolni sem mert, de rajtakapták. Minden biztonsági intézkedés ellenére valaki kileste, megtudta hol van és rábizonyították szörnyű tettét. Szerencséjére nem kövezik meg azonnal, hanem Jézushoz viszik. Jézushoz, aki azon az éjszakán szintén nem volt otthon, vagy legalábbis nagyon keveset. Ő ugyanis az Olajfák-hegyén imádkozott. Amíg a papok otthon szidták, átkozták, amíg az asszony más otthonában, más karjai között vigasztalódott, addig Jézus a sötét éjszakában a hegyen imádkozott azokért, akik otthon, vagy más otthonában voltak.
Miután az asszony megmenekült a haláltól, Jézus mondott valamit, amit ennek az otthontalan asszonynak hallania kellett: "Én vagyok a világ világossága". Kicsoda Jézus? Nem ez a legfontosabb kérdés, hanem ez: Számomra kicsoda Jézus? Ha a papok az eset után feltették volna e kérdést az asszonynak, ő bizonyára ezt mondja: a világosságom, aki fényt hozott sötét és boldogtalan életembe. Én nem tudom megmondani, hogy neked, vagy másnak mit jelent Jézus. Csak arra tudok válaszolni, hogy számomra kicsoda ő: az Élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.