Mit látott Ezékiel? 2. rész

Amikor Isten megteremtette a világot, az Ő törvényei alapján akarta azt működtetni. Abban a világban a szeretet, a jogosság és az igazság volt a meghatározó. Ezt tette tönkre a Sátán, amikor elcsábította az embert. Isten viszont nem adta fel a terveit. Kiválasztotta Izraelt, hogy bennük, ebben a kicsiny népben mutassa meg, hogy milyen az Ő világa, az Ő országa, az Ő értékrendje. 

Isten törvényei, melyet átadott népének, csodás dolgokat fogalmaznak meg. Ezek alapján a gyermeknek tisztelnie kell szüleit, nem szabad lopni, ölni, hazudni, másét megkívánni és folytathatnám. Ezektől a rendelésektől azonban egyre távolabb került a kiválasztott nép. Az Isten törvényeit felváltotta az emberi rendelések sokasága. 

Amikor Isten kiválasztotta a Gyülekezetet az Ő értékrendjének képviseletére, új megközelítéssel találkozunk. Az ószövetségi népnek mindig szüksége volt vezetőkre. Olyan emberekre, akik megtestesítik Istent, akik képviselik és elmondják az Ő akaratát. Ilyen személy volt Mózes, Sámuel, vagy a próféták. A nép viszont többet akart ennél. Nekik király kellett: "most azért válassz nekünk királyt, aki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás. Azonban Sámuelnek nem tetszett a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, aki ítéljen felettünk." (1Sm 8,5-6) A népnek a látható király ítéletei helyett az őket elhívó Királyra kellett volna figyelnie és az Ő rendeleteit és végzéseit kellett volna megtartania, melyek igazságon és jogosságon alapultak. Az emberek vezette Izrael hamar új utakra tért. Csak három király (Saul, Dávid és Salamon) tudta az egységes népet kormányozni. Salamon halála után megtörtént a szakadás.

Isten azonban nem adta fel tervét, vagyis azt, hogy az Ő értékrendjét megjelentesse a Földön. Amikor létrejött a Gyülekezet, ezzel a céllal jött létre. Ezért nevezzük így: Krisztus Teste. A Gyülekezet feladata ma is az, hogy a Lélek irányítása alatt, Krisztus fennhatóságát elismerve megjelentesse Isten Országát, illetve annak értékrendjét. Az újszövetségi gyülekezetben már nincs szükség az ószövetségi értelemben vett hatalmas vezérekre, mert a népet nem ők, nem emberek, hanem a Lélek vezeti, akit Isten kitölt már nem csak a vezetőkre, hanem a szolgákra és szolgálókra is. Kár, hogy ezt némelyek elfelejtik. Kár, hogy vannak, akik hatalmat akarnak abban a Testben, ahol minden hatalom a Krisztusé, de az is kár, hogy mások magukat kereszténynek tartva inkább otthon üldögélnek és nem illeszkednek a Test egyéb tagjaihoz. Pedig a feladatot csak a Krisztus Teste képes elvégezni! Csak így, együtt tudjuk bemutatni ennek a világnak az isteni értékrendet. Ezért van szükségünk egymásra és a tetemeket megelevenítő Lélek munkájára, vezetésére.