Amikor Isten megteremtette az embert, uralkodással is megbízta: uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain... Ez azonban nem volt elég; az ember embertársán is uralkodni akart. Lámek ezt mondta feleségeinek: "Ádá és Cillá, hallgassatok szómra! Lámek asszonyai, figyeljetek mondásomra! Embert ölök, ha megsebez, gyermeket is, ha megüt." (1Móz 4,23) Lámekek ma is vannak, akik nem elégedtek meg a halak és madarak feletti uralommal, de azzal sem, hogy embertársaikat bilincsbe verik. Isten trónja is kellett.
Jézus korának zsidó vezetői már nem Isten szolgáiként, hanem úrként jártak-keltek. Jézus sokszor felszólalt viselkedésük ellen, és nem véletlenül hallatta hangját ekképpen: képmutató farizeusok és írástudók. Igen, képmutatók, mert "tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok mindazt, ami a törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni." (Mt 23,23) Nem számított az isteni akarat, de az Isten által meghatározott cél sem. Mindezeket felülírták önös érdekeikkel. Mi lett az eredmény? Nem, a kert ura nem a szőlőt irtotta ki, hanem lecserélte a munkásokat. Az Írások ismerői és a díszes öltözetű papok helyett halszagú Péterek, meg a vámszedő asztal mellől felállított Máték lettek behívva a szőlőbe. Így kerültünk sorra mi is, a világ "bolondjai", akik minden egyébhez értettünk, csak a szőlészethez nem. Ezért gondolom, hogy merész dolog volt a Szőlő Urától, hogy meghívott minket. Merész, de megtisztelő. Ezzel együtt tudjuk, hogy a számonkérés ideje újra el fog érkezni. Mi is megmérettetünk, hogy a Szőlőben mit dolgoztunk. Igyekezzünk, hogy azon a napon jó és hűséges szolgaként állhassunk meg Megbízónk előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.