Az ördöghal meg a férje

A történelem legelső házasságkötésnek gyönyörű leírását olvashatjuk a Biblia első lapjain, ahol a ceremóniát maga a Teremtő vezényli. Miután elhangzott a boldogító igen, a menyegző ezekkel a szavakkal zárult: "Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." (1Móz 2,24)
Tegnap este, amikor szemeim elé került ez a bibliavers, azon tűnődtem, hogy mit is jelent ragaszkodni. Végül arra jutottam, hogy ennek a ragaszkodásnak, kötődésnek csak akkor van értelme, ha annak alapja a szeretet. Íme egy példa arra, hogy mivé lesz egy "házasság", ha a ragaszkodás szeretet nélkül működik.
A mélytengeri ördöghal (a képen) hímjének testsúlya nagyjából ezredrésze a nőstényének. A hím, mely fogával ráakaszkodik a nőstényre, élete végéig ott is marad, miközben a nőstény vérével táplálkozik. Egy idő után még a vérkeringése is egybeolvad a nőstényével, így gyakorlatilag egyszerű élősködővé válik.
Sajnos a mai Ádámok között is vannak, lehetnek olyanok, akik az ördöghal mintáját követik. Ragaszkodnak ugyan társukhoz, de csak jól felfogott érdekeik miatt. Ragaszkodnak, miközben egyszerű "élősködővé" válnak: hozd ide, tedd oda, főzd meg, mosd ki... Talán Pál apostol is látott ilyen "ördöghalakat" Efézusban, ezért írta: "Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte..." (Ef 5,25) Krisztustól megtanulhatjuk, hogy a szeretet nem más vérére áhítozik, hanem ha kell, a sajátját adja. Ragaszkodjunk hát így Istentől rendelt társunkhoz!