"A szíriai állami televízió szerint tizennégy halottja van az izraeli-szíriai határon vasárnap kitört összecsapásnak. 1967-ben ezen a napon kezdődött a hatnapos háború, amelynek folyamán Izrael hatalmas területeket foglalt el a szomszédos arab országoktól. Több tucat fiatal arab férfi indult az izraeli határ felé Szíriából. Palesztin zászlókat lengettek és át akarták törni a kerítést. Ők úgy tartják, a Golán-fennsík az araboké, amelyet az izraeliek erővel vettek el tőlük. A határt védő katonák hangosbeszélőn figyelmeztették őket, hogy, lőni fognak arra, aki megpróbál átjutni a kerítésen. Lőttek is. Az izraeli hadsereg szerint először figyelmeztető lövéseket adtak le, majd a határsértők lábára céloztak. A szíriai állami televízió szerint többen meghaltak." (hirado.hu)
Izrael és az arab világ közötti feszültség mindig is tapintható volt. Most, a 67-es hat napos háború kitörésének évfordulóján újra felerősödtek az ellentétek. A harcokban Izrael jelentős területeket foglalt el - hangoztatja az arab világ és követeli, hogy Izrael vonuljon vissza a 67-es határok mögé. A nyugat is bekapcsolódott a tárgyalásokba (Németország, USA) és ők is arra kérték Izraelt, hogy vonuljon vissza a 67-es határok mögé, hogy megoldódjon a jelenlegi feszült helyzet.
Csodálatra méltó a nyugat naivitása. Nem is értem, hogy ki gondolja komolyan a tárgyaló felek közül azt, hogy Izrael visszavonulásával megoldódnak a problémák. Ne feledjük, hogy a hat napos háborút nem Izrael kezdte. Egy kb. 230 ezer fős arab hadsereg támadt rá Izraelre azzal a céllal, hogy a zsidókat letöröljék a térképről. Idézek a damaszkuszi rádió 67-es adásából: "Közeleg az óra! Rövidesen megindulnak csapataink és elseperjük a cionistákat Palesztina földjéről! Ez a harc könyörtelen lesz, az arab katonák nem fognak könyörülni a zsidókon, sem az öregeken, sem a gyerekeken! Még a csecsemőknek sem kegyelmezünk, hogy nyom nélkül tűnjön el az átkozott fajta. [...] Asszonyaikat, leányaikat elhozzuk ágyasainknak és cselédeinknek! [...] Amikor majd megindulunk, nem lesz erő, hatalom, mely megállíthat bennünket! Tengerbe fojtjuk majd az egész zsidó csürhét!" (Abádi Ervin: A csodák hat napja)
1967 május 26-án Nasszer egyiptomi elnök a következőt nyilatkozta: "Ennek a háborúnak egy célja van: Izrael elpusztítása." Vajon ma más lenne az arab országok célja? Vajon megnyugodnának és békében élnének Izraellel, ha engedne a követelésnek? Természetesen nem. A cél még mindig a régi: Izraelt el kell pusztítani.
A hírek most arról szólnak, hogy Izrael a szír határnál embereket lőtt le, köztük egy gyereket is. Mit keres egy gyerek az izraeli katonák puskacsövénél? Egyébként a hat napos háborúban jelentések készültek arról, hogy amikor Izrael fogságba ejtett egyiptomi katonákat, azokat ellátta, megetette, majd visszaküldte Egyiptomba, ahol sortűzzel "fogadták" őket. Sajátjaikat lövették le! Jelenleg is az arab hadvezérek, terroristák gyerekekkel és nőkkel veszik körül magukat, hogy ha Izrael támad, a gyermekek és nők halála miatt felháborodjon az egész világ. Attól sem riadnak vissza, hogy saját húsukat-vérüket kiirtsák, ha ezzel az Izrael elleni gyűlöletet tovább növelhetik a világban.
Az a baj, hogy ezeket a folyamatokat innen nyugatról soha nem fogjuk megérteni. A mi híradóink csak ennyit fognak leközölni: az izraeliek lőttek, ennyien meghaltak, akik közül ennyi a nő és a gyerek. Mit is mondhatnék mindezekre? A sátáni, gyűlölködő-gyilkos lélek nem nyugszik, mert tudja, hogy kevés ideje van. Bennünket ez arra kell, hogy figyelmeztessen: közeledik az utolsó felvonás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.