2011. november 10., csütörtök

A hal gyomrában

Egy kedves ismerősöm, barátom a következő kérdést tette fel: "Ha neked azt mondaná az Úr, hogy te vagy Jónás a hal gyomrában, akkor mire gondolnál?" A kérdés nem csak érdekes, de izgalmas is.

Tudjuk, hogy Jónás elkerülhette volna a hal gyomrát, de mivel engedetlen volt, nem maradt más lehetőség. Vagy mégis? És itt válik érdekessé ez a történet. Mert korántsem természetes az, hogy a viharos tengerbe eső halandókat - sérüléseket nem okozva - óriási halak nyeljék el. Sokkal kézenfekvőbb lett volna, hogy Jónás hal és levegő nélkül süllyedjen a hegyek alapjáig és cápaeledelként végezze. Hogy nem így történt, az Isten kegyelméről tesz bizonyságot. Éppen ezért a hal gyomra számomra az a hely,
  • ahol az ember nem tud mást tenni, mint gondolkodni, reménykedni és imádkozni;
  • ahol lehetőséget kapok a múlt téves döntéseinek újraértékelésére;
  • ahol imádkozom Istenhez, de Isten nem nekem szól, hanem a halnak;
  • ahol lesüllyedhetek a hegyek alapjáig anélkül, hogy a tenger irdatlan ereje összenyomna;
  • ahol úszom a vízben anélkül, hogy úszni tudnék;
  • ahol a legjobb barát sem tud velem tartani, mert ez az időszak csak Istenre és rám tartozik;
  • ahol sötétség van, de közben megvilágosodik a lelkem, az utam, a jövőm;
  • ahol rájövök, hogy az engem elnyelő hal is Isten ajándéka;
  • ahol eszembe jut fogadásom és újra megígérhetem: megadom, amit fogadtam;
  • ahol először csak "sikoltok", de később "hálaadó szóval áldozom" Istennek;
  • ahol úgy kívánkozom Isten "szentséges templomába", ahogy a szárazföldön soha;
  • ahol eljuthatok erre, a mások számára is erőt adó hitvallásra: az Úré a szabadítás.
A hal számomra 
  • börtönt jelent, mely nem azért zárt magába, hogy büntessen, hanem azért, hogy megmentsen;
  • a halált jelenti, ahol ott kell hagynom gőgös, önfejű énemet, ahol a régi elmúlik és újjá lesz minden;
  • eszközt jelent, mely eljuttat oda, ahol már eddig is lennem kellett volna;
  • menedéket jelent, ahol vajmi keveset érzek abból a viharból, mely dühöng a tengeren.
Szóval a hal nem a végállomás, sokkal inkább valaminek a kezdete. Annak a kifejezése, hogy Isten számít rám, és olyan munkát ad (adott) nekem, amit valami miatt nem akar senki másra rábízni. Ha innen nézem a történetet, akkor a hal gyomra a legmegtisztelőbb, legbecsesebb, legkegyelmesebb hely, ahol Jónás valaha is járt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Összes oldalmegjelenítés