Isten szántóföldje

"Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok." (1Kor 3,9)

A Bibliából tudjuk, hogy a szántóföldön sokan megfordulnak. Van, aki ültetni megy, a másik öntözni, megint más kapálni, vagy aratni. Viszont vannak olyanok is, akik lopni járnak, vagy konkolyt vetnek a búza közé. Az egyik munkatárs, a másik ellenség.

Mielőtt Isten embert teremtett volna, helyet készített neki. Az Éden kertje minden szempontból tökéletes volt, de ezért a tökéletességért naponta meg kellett dolgozni; őrizni és művelni kellett. Ugyanez igaz az Isten szántóföldjére, a gyülekezetre is. Őrizni és művelni kell. Ezért jelentek meg Korintusban olyan "kertészek", mint például Pál, vagy Apollós. 

Tudd, hogy kié!

A korintusiakhoz címzett leveleket olvasva látjuk, hogy a gyülekezettel rengeteg probléma volt. Kis túlzással talán azt is mondhatom, hogy a lelkipásztorok rémálma volt ez a közösség. Mégis, Pál így kezdi levelét. "Az Isten gyülekezetének, mely Korintusban van". Tudta, hogy minden körülmény ellenére a gyülekezet Istené, ezért ennek megfelelően kezelte őket. A bajok, nehézségek között észrevettük, hogy a gyülekezet, melyhez tartozunk az Istené? Ennek megfelelően kezeljük, gondolkodunk és beszélünk róla? 

Csak az Isten számít

Van azonban más is, ami felkelti figyelmem. Merthogy Pál nyomatékosan jelzi: a szántóföld, az Istené. Üzenet ez magának a Sátánnak, aki minden eszközzel arra törekszik, hogy terméketlenné, gyümölcstelenné tegye e földet, aki a szántóföldre is csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. De üzenet ez mindazoknak, akik maguknak akarják kisajátítani azt, ami eredendően az Istené. Mert vannak, akik egyetértve Móricz Zsigmond Turi Danijával azt hiszik, hogy itt is igaz: „A föld azé, aki megműveli”. Pedig szó sincs erről! Mi csak munkatársak lehetünk, urak nem! Helyesen írta Pál: „az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja”. Pedig mennyire szeretnénk, ha számítanánk! Ha aranyba öntenék nevünket, ha a szántóföldet rólunk neveznék el, ha mindenki elismerné, hogy áldozatos munkánk eredménye az, ami ott kihajtott, felnőtt. Az igazság viszont az, hogy a föld az Istené, aki a növekedést adja. De ad Ő mást is: jutalmat. E jutalomban viszont csak a munkatársak részesülnek. Igyekezzünk, hogy munkánkat elvégezve jutalmat nyerjünk a szántóföld Urától!