Hatalma határtalan, az ember számára felfoghatatlan. Mindazt amit látunk és azt is amit nem, amit precíz műszereinkkel, teleszkópjainkkal sem tudunk kifürkészni, "legyen" szavával teremtette. Viszont ugyanezzel a hatalommal rombolhatna is! Mégis, fel sem merül bennünk, hogy mi lenne, ha Isten meggondolná magát, ha azt mondaná, mint annak idején Mózes a zsidók vezetőinek: elegem van belőletek. Mi lenne, ha a Teremtő nem értünk, hanem ellenünk dolgozna, ha "hatalma szavával" többé nem tartaná fenn a mindenséget, ha nem tudna uralkodni magán? Tudjuk, hogy milyen nagy pusztítást tud okozni, amikor egy-egy teremtmény nem ura önmagának, vagy amikor tombolnak a természet erői. Azt is tudjuk, hogy Isten ellensége, a Sátán minden erejét, hatalmát, képességét arra használja, hogy nekünk, Isten szeme fényeinek ártson, hogy mindent ami tönkretehető, tönkre is tegyen. Mi lenne velünk, ha Istenünk nem korlátozná ezt a sátáni hatalmat? Ha azt mondaná, hogy belefáradt? Ha közömbös tekintettel nézné, hagyná, hogy Sátán azt tegyen amit csak akar? Hogy mégis miért nem teszi mindezt? Mert "az Isten szeretet". Ezért, pont e személyválogatást nem tűrő szeretet miatt "felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Mt 5,45) Ma is ezt teszi. Ezért amikor körülnézünk, lássuk meg a teremtett világban és egymásban is e szerető Isten kéznyomát és igyekezzünk arra, hogy fogyatékosságunk ellenére is mind jobban megismerjük Őt, akit így mutatott be Jakab apostol: "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka." (Jak 1,17)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.