Megkezdődött

Jánosi Ferenc

A cím alapján egy apokaliptikus, világvége hangulatú írásnak kellene következnie. Aki erre számít, csalódást fogok okozni. De akkor mi kezdődött el?
Lelkipásztori szolgálatom elején volt egy szívből fakadó vágyam. Szerettem volna bejutni a város iskoláiba és megismerni azokat a diákokat, akiknek a viselkedését, gondolkodását annyi kritika éri, de akik a teljesebb és boldogabb élethez oly kevés segítséget kapnak. Az álom azonban álom maradt egészen mostanáig.
Idén tavasszal - hosszú idő után - találkoztam Jánosi Feri barátommal, aki évek óta járja az ország tanintézményeit és számos területen segíti a fiatalok életét. Ő ajánlotta, hogy az Ifjúság és Családsegítő Szolgálat keretei között keressünk fel néhány várpalotai intézményt. Megtettük. Mivel nem szerettem volna túlvállalni magam, ezért azt kértem, hogy egyelőre csak egy iskolánál próbálkozzunk. Így jutottunk el a Rákóczi Telepi Tagiskolához, melynek annak idején én is tanulója voltam. Tisztelettel jelentem, hogy itt, ebben a családias légkörű suliban a mai nappal elkezdtük a diákok közötti munkánkat a 7. és a 8. osztályos tanulók között.
A 7. osztállyal az érdi munkatársak foglalkoztak. Az óra központi témája az énkép és a helyes önértékelés volt. Interaktív, látványos, minden diákot megmozgató órákra kell gondolni, melyek a székek körberakásával kezdődnek, lehetővé téve ezáltal az egymás szemébe tekintést és a jobb kommunikációt. Néhány rövid mozzanat az óráról: A 7. osztályban a munkatársak kivetítették Madonna smink nélküli arcképét, majd feltették a kérdést, hogy ki ismeri a hölgyet. Hosszas gondolkodás után született meg a válasz. Hiába, smink nélkül a világsztár sem az igazi... Aztán két szemüveget adtak körbe, melyen keresztül a tanulók homályosan látták a világot. Ugye mennyire nem mindegy, hogy egymást, vagy önmagunkat milyen "szemüvegen" keresztül nézzük? Volt min elgondolkodni és volt miről beszélgetni.
A 8. osztályban, ahol Feri barátom tartotta az órát és én voltam a kisegítő, tinédzserországot jártuk be. Az osztályt 5 csoportra osztottuk. Az első csapat volt az ország időjárás felelőse. Vázolniuk kellett, hogy az országban milyen "időjárás" van, különös tekintettel az érzelmi hangulatokra. A második csapat az arculatért, a PR-ért volt felelős. Arról kellett elgondolkodniuk, hogy az országban milyen lehetőségek vannak, mi az, ami csábító lehet a fiataloknak. A harmadik csapat a katasztrófákat igyekezett körbejárni, mint például dohányzás, drog, szex, abortusz, alkohol. A negyedik csapat az ország oktatásáért volt felelős. Ők arról gondolkodtak, hogy az itt élő tiniket milyen dolgokra kellene megtanítani. Ők írták: pénzkezelés, konfliktuskezelés, a facebook helyes használata... Az ötödik csapat a jogokat és kötelességeket járta körbe. Ők nem engedték volna a dohányzást, a részegséget, de 15 év alatt a szexuális életet sem. Mivel az egyes csapatok néha ellent mondtak egymásnak, ezért érdekes, izgalmas beszélgetések alakultak ki.
Legközelebb október 25-én, kedden találkozunk a gyerekekkel szintén egy-egy dupla órában. Várom. Remélem ők is...