Te mire költöd a pénzed?

"És felhalmozá József a gabonát..." (1Móz 41,49)

Fizetésünk jelentős részét rezsire, élelmiszerekre, üzemanyagra költjük, és akinek van, hiteltörlesztésre. Miután mindent kifizettünk, megmarad a hit, remény, szeretet, de a családok többségénél ezek is fogyóeszközök.

A magyar lakosság 74%-ának nincsenek megtakarításai - derül ki a GfK egyik felméréséből. A fentiek alapján ezen nem is kell csodálkozni. Van viszont más, ami mindig ámulatba ejt. Mert megesik, hogy a Jóisten rámosolyog egy-egy senyvedőre és valami csoda folytán plusz pénz áll a házhoz. Ekkor azonban főhősünk nem az elmaradt törlesztőrészleteit egyenlíti ki, nem a téli tüzelőt veszi meg vagy a gyereknek a téli kabátot. Nem ám! Inkább LCD tévét, számítógépet és mindenféle kütyüt.
Így nem szabad!
A napokban együtt utaztam valakivel. Egyedül élő ötvenes férfiről van szó, aki akár milliomos is lehetne, de nem az. Nem hát, mert mire elszívja a napi cigijét és megissza a Borsodit, kikúszott a zsebéből vagy 700 forint. Ha jó a társaság és a Borsodi mellett megjelennek a kistestvérek is (pálinka, rum, vagy mit tudom én mit isznak a kocsmában), akkor hamar túllépi az 1000 forintot. Ha egy hónapban 30 nap van, akkor ez legalább 25-30 ezer forintot jelent. Legalább! Albérletben lakik, nincs autója, nem költ új ruhákra, de nem tud előrébb lépni, megtakarítani, mert minden hónapban a levegőbe pöfékeli a keresetét.
Más valaki arról panaszkodott, hogy nincs mit ennie. Megsajnáltam. Azon törtem az agyam, hogy miként segíthetnék ennek az egyedülálló és egyébként dolgozó embernek én, a négy gyermekes apuka. Aztán látom ám, hogy a drágám okostelefont vett magának. Végül is igaza van. Legalább a telefonnak legyen esze ha már neki nincs.
Megint más valaki szintén a korgó gyomrára panaszkodott. Egy héttel később találkoztam vele a gyülekezetben. Új Nike cipő volt rajta. Nem tudtam leplezni meglepettségem. Végül megmagyarázta, hogy a Nike számára az élet sója, meg enélkül nem élet az élet. Ezek után hagytam, hogy az esti vacsora ügyét Nike barátjával beszélje meg.
Spórolj!
József okos volt. Tudta, hogy a bő esztendőket szűk esztendők követik, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy tartalékokat halmozzon fel. Ha pénz áll a házhoz, nem kell azonnal elkölteni. Hiszem, hogy Isten tud bölcsességet adni a kevés beosztásához is, csak résen kell lenni. Mi is szigorú gazdálkodást folytatunk. Írok minden bevételt és minden kiadást. Így látom, hogy az adott hónapban hol tartok és azt is, hogy melyek azok a tételek, ahol vissza kellene/lehetne fogni magunkat. Azt is meg kellett tanulnunk, hogy ruhát nem csak a márkás üzletekből, hanem a "turkálókból" is be lehet szerezni. Tudom, hogy melyik élelmiszer hol olcsóbb és mikor vannak az akciók. Figyelek arra, hogy mennyire taposom a gázpedált, mennyire nyitom meg a vízcsapot és éjszakára áramtalanítom a házi áramfalókat. Apróságok ezek, de havi szinten ezreket lehet így spórolni. És még valami: megtanultam várni. Ha mindent azonnal megvennék, hamar elfogyna a pénzünk. Ha tudom, hogy hűtőszekrényt kellene vennünk - mint ahogy a közelmúltban le is cseréltük elavult barátunkat -, felkészülök a váltásra. Hónapokon át spórolok, hogy amikor eljön a vásárlás ideje, egy összegben fizethessem ki a tételt és ne kelljen kamatra pénzt kidobnom.
Szóval legyünk résen. Amikor tehetjük, gyűjtögessünk, halmozzuk fel a gabonát, hogy jusson az ínségesebb napokra is.